Az iroda kialakításakor az volt a célunk, hogy a tér egyszerre legyen jól működő munkaeszköz és önazonos környezet. A belsőépítészeti és funkcionális döntések tudatos, előre végiggondolt szempontok mentén születtek meg, úgy, hogy a tér képes legyen alkalmazkodni a mindennapi működéshez, miközben karakterében is pontosan azt fejezi ki, ahogyan az irodában dolgozunk és gondolkodunk. Olyan környezetet akartunk létrehozni, amely hosszú távon működik, és következetes keretet ad a szervezet fejlődésének.

Az iroda helyszínének kiválasztása már önmagában koncepcionális döntés volt. A Corvin sétány végén, a Corvin Technology & Science Parkban található, korábban soha nem használt shell & core terület Budapest belvárosának egyik legdinamikusabban fejlődő, az innovációt és a technológiát leginkább megtestesítő városrészében helyezkedik el. A választott helyszín nem csupán praktikus, hanem szimbolikus is: természetes közege annak az ügyfélkörnek és gondolkodásmódnak, amely meghatározza irodánk működését. A terület lehetőséget adott arra, hogy ügyvédi irodánk jelenlegi méretéhez képest túlméretezett, ugyanakkor a növekedésünket hosszú távon biztosító teret hozzunk létre. A cél nem reprezentáció volt, hanem egy olyan rugalmas struktúra kialakítása, amely a jelenlegi működés mellett a jövőbeni bővülést is kezelni tudja.

Az iroda alapgondolata az office és a digitális művészeti galéria egyenrangú együttlétezése. Ügyvédi irodánk jogászközössége évek óta gyűjt NFT-ket, vagyis blokklánctechnológián alapuló digitális műalkotásokat. Ezek az alkotások alapvetően digitális közegben léteznek, ugyanakkor a nemzetközi gyakorlatban gyakran jelennek meg fizikai térben is – digitális art galériákban, pop-up kiállítóterekben és művészeti fesztiválokon, képernyőkön, vetítéseken vagy akril hordozón. Az iroda koncepciója eleve úgy született meg, hogy ezek a művek ne dekorációként jelenjenek meg, hanem a tér szerves részeként.

Az irodahelyszín kiválasztása, az office & art gallery kettős funkciójának gondolata, a belső tér alapvető felosztása és a falburkolati anyaghasználat koncepciója az iroda saját elképzelése alapján, minimális tervezői támogatással született meg. A belső homlokzati falak és a galériatér egységes betonfelületei tudatos keretet adnak a térnek, amelyben a magasfényű akrilra nyomtatott digitális műalkotások jelennek meg. A tér nem utólag kapott hangulatot: a térnek kellett alkalmazkodnia egy előzetesen megfogalmazott belső vízióhoz.

A galériaként működő folyosó és közösségi tér az iroda szervezőeleme. Itt kerültek elhelyezésre az iroda saját NFT-kollekciójából válogatott, A0 méretű, magasfényű akrilra nyomtatott műalkotások, kifejezetten galériaszempontok szerint megtervezett világítással. A nagy arányban és gondosan elhelyezett üvegfelületek, a magasfényű akril felületek és az „elektromos sárga” színhasználat együttese a tér digitális érzetét erősíti, miközben a folyosó és közösségi tér egyik oldalán következetesen alkalmazott betonfelületek, a másik oldalon pedig a letisztult fehér felületek adják meg az enteriőr kereteit. A különböző anyagminőségek együttese a tér egészét meghatározó, különös atmoszférát hoz létre.

Az ügyvédi munka sajátosságai miatt a bérlemény cellázása elkerülhetetlen volt, ugyanakkor a térszervezés során végig cél maradt az átláthatóság és a nagyvonalúság. Az iroda 13, egy–három munkaállomásos irodahelyiségből áll, amelyek szükség esetén kisebb tárgyalókká is alakíthatók. A funkcionális program része egy nagyobb tárgyaló, egy étkezőhelyiség, egy folyosóról részben leválasztott kollaborációs tér, tusoló, valamint összesen mintegy 150 m² recepciós, ügyfélvárakozó, folyosó- és közösségi tér. A kialakítás során tudatos szempont volt az is, hogy az irodahelyiségek közül ötöt átmenetileg albérletbe kívánunk adni; ezek a terek önállóan is használhatóak, és teljes értékűen illeszkednek az iroda koncepciójához.

A recepciós tér kialakításában, a melegburkolatok alkalmazásában, az üvegfelületek pontos pozicionálásában, valamint a világítástervezés során belsőépítész és világítástervező szakemberek támogatására támaszkodtunk. A világítás nem pusztán technikai elem, hanem a galériatér egyik legfontosabb szervezőeszköze: a műalkotások hangsúlyozásával és a terek ritmizálásával járul hozzá az iroda karakteréhez.

A Csővári Legal irodája olyan tér, ahol az office és a digitális művészeti galéria nem egymás mellé rendelt funkciók, hanem egymást erősítő elemek. A projekt ereje abban rejlik, hogy a jogi munka és a digitális művészet közös térben, egységes koncepció mentén kapott helyet, világos térszervezési és anyaghasználati döntések mentén.

Csővári István (Csővári Legal), Kiss Péter (Upper Design Studio), Major Attila építész, Nagy Nikoletta belsőépítész