2021-ben azzal a szándékkal vágtunk bele a KOHÓ® projektbe, hogy a hétköznapi építészeti-műszaki ismereteken túlmutató megoldást keressünk a fenntartható | városi | lakó | közösség szabta igényekre. Célunk, hogy egy valódi ESG projekt jöjjön létre, ahol a környezeti szempontokon túl a társadalmi és irányítási területek aspektusai is maradéktalanul teljesülnek. Értve a klímaváltozás kihívásait arra a kérdésre is keressük a választ, van-e olyan urbánus építési technológia amellyel a jövőben még lehet egyáltalán építeni anélkül, hogy visszafordíthatatlanul felemésztenénk magunk körül a világot?
A megvalósítani kívánt beruházás helyszíne Budapest III. kerületének városközponti részén, egy zártsorú beépítésű övezetben található telek, amelyen egy fa/beton vegyes szerkezetű, P+F+4 emelet magas, 22 lakásos ház épül egy szociokratikusan felépített co-housing közösség számára.
A fenntarthatóság a KOHÓ® számára a változó igények és hatások világában egy állandó mozgásban, változásban lévő, egyensúlyt kereső folyamat, amelynek eredménye i) a közösségi szervezeten belüli és ii) a szervezet, valamint a környezete közötti dinamikus egyensúly. A fenntartható folyamat megvalósulását elsősorban a szervezet zavartalan funkciói és az a törekvés biztosítja, hogy állandó egyensúly legyen rész és egész, elköteleződés és szabadság, jelen és jövő között. A fenntarthatóság a gyakorlatban éppúgy kiterjed az ökológiára, mint a műszaki-üzemeltetési, pénzügyi vagy társadalmi kérdésekre.
Fontos a KOHÓ® számára, hogy a városi lét előnyeit kihasználja és hátrányait minimalizálja.
Az épület környezetét és belső tereit a participatív tervezés során úgy alakítják, hogy az elősegítse a találkozásokat és kiszolgálja a közösségi események, valamint az egyéni tevékenységek, a magánszféra igényeit.
Az épület közös terei segítik a KOHÓ® közösségének életét. Kialakításukkal hozzájárulnak, hogy a ház lakói a tervezett programjaikat kényelmesen megtartsák, vagy akár csak spontán összefussanak. A lakások belső udvar köré történő szervezése, a folyosó-lépcsőház-földszinti előcsarnok terei, térkapcsolatai elősegítik a lakók közötti interakciót.
A KOHÓ® tervezett lakóépülete a gap-analízis szerint azon kevés lakóingatlan-beruházások közé tartozik, amely teljesíti az EU-taxonómia követelményeit és a megvalósítani szándékozott projekt tartalommal a kiemelkedő BREEAM Outstanding szintű tanúsítást célozza meg.
Az épület tervezésekor arra törekedtünk, hogy egyes közös funkciók összevonásával kevesebbet építsünk. Így jöttek létre megosztott használatú terek (irodával közös használatú konyha, dolgozósarok és vizesblokk), valamint helyet kaptak a lakók által közösen használt helyiségek (úgy mint vendégszoba, mosókonyha) is. A terek közös vagy időben megosztott használata biztosítja a hatékonyabb, jobban kihasznált épületet.
Az épület homlokzatait és belső tereit benapozottság-vizsgálat alapján terveztük. A tervezett megoldásokat többszöri életciklus-elemzéssel ellenőriztük vissza. A telken álló, közel 100 éves házakat épületdiagnosztikai vizsgálatnak vetettük alá, hogy megismerjük a továbbiakban is felhasználható részeit, építőanyagait. Azt tervezzük, hogy az épületek tégla anyagának egy részét és a terméskő homlokzatburkolatát más módon, de részben újra hasznosítjuk a projekten.
Az épület tartószerkezetét alkotó anyagokat úgy válogattuk meg, hogy alacsony legyen a ház beépített karbon tartalma.
Az építőanyagok megválasztásának karbontartalom melletti másik szempontja, hogy lehetőleg organikus anyagok legyenek, amelyek egészségesebb és élhetőbb lakótereket biztosítanak.
Az épület műszaki rendszereit vezérelt és központosított módon tervezzük megvalósítani, azonban szeretnénk elkerülni az okosházak felesleges megoldásait.
Tekintettel a klímaváltozásra, az egyre ritkább, de nagyobb intenzitású zivatarokra az épületet és az előtte lévő közterületet csapadéktározókkal látjuk el, hogy a zöldfelületek öntözése hosszabb szárazság esetén is biztosított legyen.
Az épületbe csak valóban megújuló erőforrásokat terveztünk be, így a költséghatékony, de a városi hősziget-hatást növelő levegő-levegő/víz hőszivattyúk alkalmazását mellőztük.
Az alapépületi műszaki rendszerek energiaellátását úgy tervezzük kialakítani, hogy legalább az év egyes szakaszaiban önellátó lehessen a ház.
Az alapépületi műszaki rendszerek tervezésénél nem csak arra figyeltünk, hogy a kibocsátás előtt a bennük rejlő energiát visszanyerjük, de úgy optimalizáltuk a rendszerek nyomvonalait, hogy a különféle funkciók rendszerei egymást segítsék, regenerálják. Ennek eredményeként várhatóan az év nagy részének napjain sem hűtési, sem fűtési többletenergiára nem lesz szükség. Az épület lakószintjeinek szerkezeteit, homlokzatát úgy terveztük, hogy a lehető legnagyobb mértékben előregyárthatóak legyenek, ezzel is jelentősen rövidítve a kivitelezés idejét. Ideális esetben szeretnénk elkerülni egy átlagos építkezésen szükséges állványozást is. Az épület lakószintjeinek tartószerkezetei fa és/vagy előregyártott vasbeton elemekből, vagy ezek ötvözetéből valósulnak meg.
Bár nem kötelező előírás az épületet akadálymentesen kialakítani, mégis a tervezésnél törekedtünk egyes akadálymentes használatot biztosító megoldás (lépcsők fellépése, lakások kialakítása) alkalmazására, hogy az épület használata idősek, gyermekek, vagy mozgásukban korlátozottak számára valamelyest könnyebb legyen és ne csak akkor, amikor üzemképes a felvonó. A telek megvásárlásával együtt megörököltünk egy nehéz sorsú házaspárt, akik már több mint 6 éve mindenféle közműellátottság nélkül éltek a beruházás helyszínén. A tervezési időszak alatt sikerült őket támogatni abban, hogy egy pályázaton elindulva a kerületi bérlakásrendszerbe bekerüljenek és hosszú évek után ismét legyen fedél a fejük felett. A tervezett beruházás sok műszaki újdonságot tartalmaz, ezért kutatás-fejlesztési projektként valósul meg.