Beruházóként minden projektünk kiválasztásánál, kivitelezésénél az alkotómunkán túl az egyediségre, a maga nemében a megismételhetetlenségre törekszünk. A Palazzo Hunyadi esetében sem történt ez másként: egy számos évtizede hányattatott sorsú épület új funkcióval történő feltöltését tűztük ki célul. Nem volt egyszerű dolgunk: az épület a budai városfal és a Duna által határolt, egykori suburbium, az úgynevezett Váralja területén található, a Hunyadi János út egyik utolsó épülete. Világörökségi magterület, műemléki környezet, kiemelten védett régészeti lelőhely. Az épület már állt a budai vár 1849-es ostroma alatt is, majd fogadóként, belső udvaros, körfolyosós bérházként működött, Budapest 1945-ös ostroma alatt erősen sérült, majd kislakásokká darabolták fel, a 90-es évektől kezdődően két évtizeden keresztül üresen állt...hogy pár kihívást említsünk még az építkezés megkezdése előtt.

Az épület új, modern tetőt kapott, ezáltal a 2. emeleten is nagy, egylégterű irodák kerültek kialakításra. Nagy fejtörést okozott, hogy a Vár közelsége miatt nem lehetett gépészeti egységeket a tetőre helyezni, így a tető síkja alá rejtettük el a kültéri gépeket, ezáltal is megtartva a környék szépségét és biztosítva a szomszédos lakóházak csendjét.

Az egykori körfolyosót elbontottuk és a kicsiny udvart egy felülvilágító meghagyásával beépítettük. Természetesen a zöld udvart nem akartuk elhagyni, így az az első emelet szintjére került. A ház szinte minden sarkában található egy-egy középkori városfal részlet. Ennek legjobb állapotban fennmaradt részét emeltük ki és mutattuk meg a piciny kertben, alkonyat után hangulatosan megvilágítva. A belső kert az épület lelke: mindkét felső emelet körbeöleli, szinte minden helyiségből zöldre látunk, hatalmas üvegfelületek biztosítják a fény szabad útját és a kilátást.

A földszinten kapott helyet a recepció, reprezentatív tárgyaló, adminisztráció, valamint a minden kompromisszumot nélkülöző közösségi konyha: lakomaasztal, mélykék falak, sarokba rejtett éléskamra, látszó poroszsüveg födém. A ház számos sarkába helyeztünk pop-artosított dekorelemet, amely a Hunyadi családra és a Budai Várra emlékeztet: a bejárati villanyórát például Hunyadi János bajuszos képe takarja, vagy a Schedel Krónikában látható híres Buda-metszet modern változata rejti a nagytárgyaló kivetítőjét. Megjegyzendő, az eredeti 1493-as Buda-metszet is megtalálható az épületben.

Christian Lacroix által tervezett szőnyeg, eredeti tölgy parketta, tömörfa nyílászárók, merész falszínek, izgalmas lámpák, modern és kevésbé modern egyedi gyártású bútorok eklektikája, gondosan összeválogatott képek tanúskodnak építész, bérlő és beruházó igényességéről. A ház előtt sétáló és a Halászbástya lépcsői felé igyekvő turisták csupán az impozáns tölgy kapuról és díszkivilágításról sejthetik, hogy ez a historizáló neoreneszánsz épületecske milyen egyediséget rejt.