Az ING-székház a 20. századi magyar irodaházépítészet ikonikus fejlesztése, amely Erick van Egeraat holland építész tervei alapján készült, illeszkedve a magyar kortárs irodaépítészet struktúrájába. Az épület 2001-2004. között épült a Városliget és a századelős városszövet peremén. Egeraat sajátos építészeti stílussal fogalmazta meg a házat: a némileg dekonstruktivista épület a budapesti bérháztömbök arányaiból merített, egyben a Liget színei és formavilága is megjelent a ház külső és belső homlokzatain. Mai napig az épület képes megőrizni azt az erőt és jellegzetességet, amivel beépült a budapesti kortárs építészet világába.
Bár a bérlői és a tulajdonosi háttér az eltelt évek alatt többször megváltozott, az ING kitartóan megmaradt, mint bérlő, értékleve az épület építészeti és térbeli adottságait. Ugyanakkor ahogy a cég fejlődött, valamint a holland anyacég munkaterekre vonatkozó alapelvei és stratégiája változtak, egyértelművé vált, hogy az iroda térstruktúrái elavultak. A szükséges fejlődés hiteles támogatójává vált a magyar ING vezetőség, akik a projekt első pillanatától az utolsóig proaktívan segítették a vízió megvalósulását.
A projektet egy intenzív „workplace strategy” folyamat előzte meg, melyben a teljes szervezet bevonásra került. Ennek és az anyacég belső irányelveinek alapján állítottak össze egy az irodaterekre vonatkozó programot. Az irodaterek az „activity based working” alapelvei mentén szerveződnek, és a projekt során bevezették a „shared desking” koncepciót.
A tervezési feladat az átszervezés mellett a székház belsőépítészeti újraértelmezése volt. A tervezőcsapatok számára a legnagyobb kihívást az jelentette, hogyan lehet az ING-belsőt brand szempontból is felzárkóztatni a magas minőségű holland elvárásokhoz, közben megőrizni azokat a humán gyökereket és értékeket, amit a cég a mai napig képvisel. Szintén kihívás volt átalakítani a zárt cellás irodaterek elavult munkametodika rendszerét, helyette nyitott terekkel, agile munkahelyekkel transzparens térstruktúrákat, illetve olyan kollaborációs tereket létrehozni, amely téregységek eddig egyáltalán nem léteztek az épületen belül.
A tervezők az eredeti Egeraat-formavilág, gazdag anyaghasználat továbbvitelével, valamint az épület meglévő térstruktúráinak és anyagainak felhasználásával erősítették a kapcsolatot az új és a régi között. Az újragondolt térrendszerek, a homlokzatot idéző hosszanti irányultságok, a természetes anyagok és a kézműves technikák használata, a közösségi terek megnyitása a Liget felé olyan kreatív térstruktúrát hozott létre, ami újszerű világot teremtett az ING számára, nem vetélkedve az épület és a meglévő-megmaradó értékeivel.
A tervezési koncepció egyik alappillére volt az épület eredeti gondolatiságát folytatva a Városliget zöldjére való reagálás a kint és a bent határainak összekötésével. Míg a Dózsa György úttal párhuzamos tengelyre felfűzve egymáshoz szervesen kapcsolódnak a különböző irodai és közösségi funkciók, addig a merőleges tengely mentén a „Liget zöldje” egy Magyarországon egyedülálló technológiával épült növényoszlop-együttes formájában hasít be a térbe, amely vizuálisan összeköti a külső zöldfelületet a belső kerttel.
Másik ikonikus eleme a koncepciónak az ún. ING Fórum, ahol a dolgozók új perspektívából ismerhetik meg az irodavilág közösségépítő funkcióját. A reggeli kávézás, az étkezés, a co-working típusú munkavégzés, valamint a belső kertben történő pihenés funkciójának összekapcsolásával, továbbá a tér multifunkcionális átalakíthatóságával egy olyan kollaborációs tér született, ahol az eddig csapatokban dolgozó osztályok egy nagy egésszé, egy ING-családdá kovácsolódhatnak.
A helyi vezetők elhivatottak voltak abban, hogy a projekt elérje minden célját, és emiatt egy change management tanácsadót is bevontak, aki abban támogatja a kollegákat, hogy az iroda minden új szolgáltatását megfelelően és maximálisan kihasználják. Ez a folyamat menet közben kiegészült pandémia következményeinek feldolgozásával is.