Office Branding Különdíj

iBAU

Adatlap megosztása

Cím: ,

Átadás éve: 1970Q1

Rövid bemutatkozás


Az energiagazdálkodás és az épületüzemeltetés korszerű informatikai alapokon történő támogatására egy világviszonylatban egyedülálló rendszert hoztunk létre. Az innovációt az épületirányítási alrendszereknek (gépészet, elektromos hálózatok, épületautomatizálás, facility management) tervezési szintű integrálásával valósítottuk meg. Az alapvetően informatikai eszközrendszerrel kidolgozott újszerű technológia révén jelentősen csökkenteni tudjuk a rendszerek komplexitásából fakadó potenciális kivitelezési kockázatot, valamint az elektromos és gépészeti tervezési szakasz során felállított intelligens működési modellek révén sokkal hatékonyabban történhet az épületek üzemeltetése. A megoldás egyedisége a tervezés és működtetés szinergiájában rejlik. Lényege, hogy az épületgépészeti és elektromos hálózati elemeket már a tervezés folyamatában működési logikával látjuk el, és ezt a tervet használjuk egy egységes, intelligens épületvezérlés alapjaként. Az így kialakított rendszer az iBAU (Intelligent Building Automation).


OKOK, AMIÉRT ÉRDEMES A DÍJRA

Az iBAU projekt több, mint 50 ember 3 éves kutatás-fejlesztési munkájának eredménye, megvalósításában partnerünk a BME-Infokom és a világ vezető tervezőszoftvereket fejlesztő cége, az AutoDesk volt. Mi egy alapvetően BIM rendszert ruháztunk fel a megfelelő kiegészítőkkel, ami alkalmas arra, hogy olyan intelligens 3 dimenziós tervmodelleket alkossunk, amelyek az installációs feladatokon túl tartalmazzák az épületirányítási rendszerek logikáját is. Az iBAU-ban automatikus együttműködésre képesek az erősáramú hálózatok, gyengeáramú hálózatok, távközlési-, beléptető-, a tűzjelző-, a fűtés-hűtés-szellőzés, a kamera- és egyéb rendszerek – egységes felületen, egységes logikával. A megvalósításban a legbonyolultabb feladatot az jelentette, hogy nem csak az épületeket irányító PLC-n futtatott programok be- és kimeneti adatait kellett a rendszerbe illeszteni, hanem magának a PLC programjának előállítását is automatizálni kellett, így a tervezési munka egésze egyetlen helyen történik. Így biztosítjuk azt, hogy a rendszer nem tartalmaz redundáns információforrásokat, és nem generálunk független, egymásnak ellentmondó tervrészeket az egyes elemek megvalósítására és vezérlésére.


A Facility Management rendszer kialakításánál igyekeztünk az alkalmazás tervezés során már bevált Lean módszertan leghasznosabb elemeinek átültetésére. A modul a hagyományos létesítmény üzemeltetési feladatokon túl képes a tervező rendszerben létrehozott épület automatizálási rendszerek paraméterezésére is. Így a korábban csak az adott terület szakembereivel együtt megvalósítható működési rendszer változtatások jelentős hányadát a normál karbantartási és üzemeltetési feladatok keretében is el lehet végezni. Az üzemeltetők és a bérlők PC-ről vagy okostelefonról minden fontosabb információhoz hozzáférnek és jogosultságtól függően akár vezérelhetik is azokat.


Az innovatív megoldás számos előnyt biztosít mind a beruházónak, tervezőnek, kivitelezőnek, bérlőnek és a létesítmény üzemeltetőjének:



  • az egységes tervezéssel a tervezési idő lerövidül, ugyanis az egyes szakágak rendszerei közötti illeszkedések azonos tervezői környezetben vizsgálhatóak, illetve maga a tervező szoftver ezt valós időben folyamatosan elvégzi

  • az épületet irányító szoftvert nem kell tervezni, ez később automatikusan „létrejön” az intelligens 3D-s modellbe felvitt információkból

  • a kivitelezési idő is csökken, ugyanis nem állnak fent az egyes szakágak között olyan ütközések, amelyek a hagyományos tervezési módszerek mellett előfordulhatnak

  • a kivitelezési idő tovább rövidül azzal, hogy az épületet irányító szoftvert nem „kézzel” kell létrehozni, hanem az az intelligens 3D-s modellből egy fordító segítségével automatikusan létrejön

  • a hosztolt iBAU megoldással egyszerűen és hatékonyan lehet további létesítményeket bevonni az egységes platformon történő üzemeltetésbe

  • magasabb szintű SLA biztosítható az üzemeltetés és hibaelhárítás során az egyes fogyasztók valóságban mért adatai összevethetőek a tervezési szinten elvárt, vagy specifikáció szerinti adataival